A Rákóczi-szabadságharc és a szatmári béke

A szabadságharc előzményei

          I Lipót politikája és a háborús szenvedések

          a magyar társadalom jelentős részét szembeállították a dinasztiával

        Hegyaljai parasztfelkelés 1697.

        Főúri szervezkedés: Bercsényi Miklós és II. Rákóczi Ferenc.

        Spanyol örökösödési háború, adónövelés

          Rákóczi a felső-Tisza-vidéki lázadó nép élére állt.


A szabadságharc kezdete

          1703. Rákóczi brezáni kiáltványa a „nemes és nemtelen országlakosokhoz”.

          A nemesség és parasztság együttes megnyerésére:

           – vetési és gyalui pátens.

          Intézkedései hatására a nemesség is csatlakozott.

          A kurucok gyorsan elfoglalták a Felvidéket, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét.

          A szabadságharc sorsa mégis a spanyol örökösödési háború hadszínterein dőlt el.

        A franciák höchstaedti veresége, 1704.

        Hagyományos portyázó lovasság a nagy csatákat elveszti. 




        Hagyományos portyázó lovasság a nagy csatákat elveszti.

A szécsényi országgyűlés

          1705-ben Szécsényben a magyarországi rendek rendi konföderációt (szövetséget) kötöttek,

          Rákóczit vezérlő fejedelmükké választották

          A fejedelem mellé szenátust rendeltek.

        Kancellária, Gazdasági Tanács, rézlibertás, állami manufaktúrák, merkantilizmus.

          A katonának álló jobbágyokat és közvetlen családtagjaikat mentesítették az állami és földesúri szolgáltatások alól.

          A kuruc sereg létszáma megközelítette a 70 000 főt.

          A vallási megosztottság enyhítése

          engedélyezték a három nagy felekezet szabad működését.

Az ónodi országgyűlés

          Sűrűsödő gondok közepette, 1707.

        Katonai helyzet nem javult, a parasztság elkedvetlenedett.

          A nemesség egy része is szembefordult a fejedelemmel.

        Ősi szabadságjogainak sérelme miatt.

          Az ellenzéket megfélemlítették, az országgyűlés megszavazta az adókat.

        A nemesekre is kivetették: közteherviselés.

          A rendek I. Józsefet (1705-1711) és a Habsburg-házat megfosztották trónjától

        a kuruc állam nemzetközi elismertetését reméltek

A katonai helyzet

          1708-ban a kuruc főerőket a császáriak (labancok) Trencsénnél legyőzték.

        Bódult seregoszlás, átállások

          A csata fordulópont a szabadságharc katonai történetében.

        Béri Balogh Ádám kölesdi győzelme sem ellensúlyozza

          A fejedelem a jobbágyságot a hajdúszabadság ígéretével akarta megnyerni.

        Sárospataki országgyűlés, 1708.

          1710 őszére a a szabadságharc Északkelet-Magyarországra (kiindulópontjára) szorult vissza.

        Pestis, a franciák békekötési terve, hiú remény az orosz cár megnyerésére 


A szatmári béke

          I. József hajlott a magyarokkal kötendő kompromisszumra.

        Pálffy János császári és Károlyi Sándor kuruc főparancsnok béketárgyalásai

        a szatmári országgyűlés elfogadja a békepontokat

          A majtényi síkon a maradék kuruc hadak fegyverletétele.

          A szatmári béke 1711.

        a résztvevők  számára amnesztiát adott.

        Ígéretet tett az alkotmány visszaállítására.

        a szabad vallásgyakorlatra,

        az országgyűlés összehívására.

        A rendeket sértő idegen intézményeket és méltóságokat megszüntették.

          Csak a rendi alkotmány azon részei maradtak ki, amelyek sértették a birodalom egységét.

                                                     (szabad királyválasztás, ellenállási jog, magyar hadsereg)

          Reális kompromisszum.

          A kuruc mozgalom biztosította, hogy Magyarország elkerülje a csehek fehér-hegyi csata  utáni sorsát

        Fennmaradt a rendi dualizmus.


          Rákóczi és kísérete elutasította a kegyelmet.

        Franciaországi emigráció, törökországi bujdosás

        Rodostó, Mikes Kelemen levelei.