Kiegyezés – 1867

KIEGYEZÉS - 1867


A kiegyezés fogalma

       1867-ben kötötte meg a magyar vezetőréteg és az osztrák császár Ferenc József (névleg magyar király)

       1848-1849-es szabadságharc eltiprása

       Neoabszolutista rendszer Magyarországon

      Bach rendszer

      Magyarország  beolvasztása a birodalomba

       Deák Ferenc vezetésével a magyar politikai elit passzív ellenállást folytatott, majd kiegyezett az uralkodóval – kompromisszum, béke jött létre Ausztria és Magyarország  között, Magyarország nagyrészt visszanyerte 48-as kivívott szabadságait.


A kiegyezés közvetlen előzményei

       Olasz-francia háború – 1859 Solferino – vereség

       Pénzügyi csőd: Ferenc József meneszti Bachot

       Hatása: alkotmány (októberi diploma, februári pátens)

      Magyarok elutasítják 1861-es OGY-n

      Provizórium – ideiglenes állapot – abszolutizmus  enyhébb formája

      Belátja, a magyarok nélkül Ausztria gyenge

      Birodalom gazdaságilag is visszaesik

       Deák Ferenc is a kiegyezés mellé állt -1865 Húsvéti cikk, Deák a tárgyalásokat elindítja

      Oka: gazdaságilag meggyengültek a magyar birtokosok a passzív ellenállás miatt – kimaradnak a fejlődésből

      A magyar államot helyre kell állítani

      Német és Orosz birodalom közt előnyös a birodalom. Egysége

      Nemzetiségek feletti uralom

       Poroszok – Königgratz-i csata 1866 vereség - 


A kiegyezés tartalma

       Új államalakulat: Osztrák-Magyar Monarchia

       Két országból áll két központú (dualista): Ausztria – Magyarország, két főváros: Bécs, Buda-Pest

       Egyenrangú felek – alkotmányos királyság

       Közös uralkodó: I Ferenc József osztrák császár és magyar király

      Kormány kinevezés, hadsereg irány, törvény szentesítése

       Közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy

       Magyarországon a belső ügyeket az önálló kormány intézi – országgyűlésnek felel

       Országgyűlés hozza a törvényeket

      Delegáció (50 fő) ellenőrzi a közös minisztériumokat

       Magyar lett a hivatalos nyelv (ismét)


A kiegyezés jelentősége  

Reális kompromisszum

       A magyar önállóság helyreállt 

      Korlátozott volt kül-, és hadügyi szempontból

      A hadsereg kizárólag a király uralma alatt állt

      Polgári alkotmányos állam jött létre

       Gazdasági fejlődés elindult

      Szabad vállalkozás – ipari fejlődés lehetőség egy nagy belső piacon

       Negatívum

        –   Nehezen továbbfejleszthető

      Nemzetiségek kimaradtak