IV. Béla és a tatárjárás

IV. BÉLA ÉS A TATÁRJÁRÁS


          A tatárjárást megelőző időszak

       Tatárjárás: 1241-42-ben a magyarságot érő első megrendítő csapás

       Mongolok birodalma a Kárpátokig ér

       Miért nem képes a magyar állam védekezni?

       Mert a királyi hatalom meggyengült

      Oka: II. András birtokpolitikája, birtokadományok biztosították a nemesség hűségét és támogatását

      Hatalom alapja a föld – király föld nélkül gyenge tekintély és kieső jövedelmek

      Aranybulla kiadására kényszerült


          IV. Béla politikája a tatárjárás előtt

       IV. Béla 1235-1270

      Célja a királyi hatalom erejének visszaállítása

      Elkezdte helyre állítani a királyi birtokállományt

       Felülvizsgálta az adományozásokat

       Nem adományoz

      Korábbi szokások felülvizsgálata

       Erős ellentét alakult ki a vezetőréteg és a király között


          Hírek a tatárokról

       1236 Julianus barát az első hίrhozó

       Kötöny kun vezér és népének befogadása

      Tatárok elől menekülnek

      Felveszik a kereszténységet

      A király támaszt remél tőlük a bárók ellen

       1240 Kijev elesett

      A fejedelem Danyiil Magyarországra menekül

      IV. Béla ekkor döbben rá a veszély nagyságára – körbehordják a véres kardot


 

A tatárjárás eseményei

 
       Védekezés a Vereckei-hágón

      Tomaj Dénes nádor veresége

      A tatár előőrsök Pestig jutnak

       Kötönyt megölik – a kunok elhagyják az országot

       Külső segítség nem érkezett

       A király serege a bárókkal való viszály miatt nem túl erős

       1241 április 11. Muhi mellett Batu kán döntő győzelmet arat a magyarok felett

      Tatár pusztítás

       IV. Béla elmenekült – Trau (Dalmácia)

       Az ország tatár ellenőrzés alá került

      A Dunán 1242 januárjában keltek át

       Berendezkedtek az országban

      Adóztatás, rablás, pusztítás

       A lakosság elbujdosott

       A kővárakat nem tudták bevenni

       1242 márciusban kivonultak az országból

      Valószínűleg Ögödej nagykán halála miatt


A veszteségek és pótlásuk lehetőségei
 
 
       50%-20% közötti emberveszteség

      2 millióból 0,5 millió ember

       Bevándorlás pótolta a lakosságot

      Az etnikai viszonyok módosultak

       Kunok visszahívása – Nagykunság, Kiskunság

       Jászok betelepülése

       Vlachok Erdélyben (oláh, később román)

       Cseh, lengyel telepesek – nyelvhatár délre tolódott

       A lakosság 70-80%-a továbbra is magyar


IV. Béla politikája a tatárjárás után
 
 
       IV. Béla politikát vált: újra birtokokat adományoz

      katonaállításhoz és várépítéshez köti

      Oka: a tatárok elleni felkészülés

       Királyi várépítések (Buda, Visegrád, Sárospatak)

       Városi címeket adományoz

       Falépítés a védekezést szolgálja

      Királyi bevételek nőttek

       Támogatja az újjánépesítést

       Békepolitika Haliccsal és Lengyelországgal