Shakespeare reneszánsz színháza; Romeó és Júlia

SHAKESPEARE RENESZÁNSZ SZÍNHÁZA, HELYE ÉS VISZONYAI A SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNETBEN - RÓMEÓ ÉS KÚLIA


I. Az ANGOL RENESZÁNSZ színház


- Angliában Shakespeare a "nemzet dalnoka"
   - XVIII. század végétől egyre inkább ő az abszolút mérce
   - romantikusok zseniként tisztelték
   - legtöbbet fordított és játszott szerző
   - színpadra állítása állandó kihívás (jellemrajz, témák, nyelvezet)

- fénykora: I. Erzsébet (1558-1603) és I. Jakab (1603-1625) uralkodása alatt
- helyszíne megegyezik a korábbi népi színjátszás helyszíneivel (pl. kocsmaudvar)
- később színházak alakulnak - tulajdonosok: társulatok
- általában London legmostohább részein
- kétféle színhát létezik: magán és nyilvános
- hagyományai:
            - klasszikus latin színház (Terentius, Plautus, Seneca)
            - katolikus egyházi liturgia (mirákulum, moralitás, misztériumjáték)
            - reneszánsz világlátás (Thomas Marlowe)
            ←→ görög drámával: - szerteágazó cselekményt épít
                                              - tér- és időviszonyok nem korlátosak
                                              - nincs hangnem egyneműségének követelménye


II. A GLOBE és Shakespeare DRAMATURGIÁJA

a. Globe színház
   - születése: 1599; leég: 1613
   - az első színészek építette színházszínészeknek
   - gyökeresen különbözik a mai színháztól
   - közönség ült vagy állt
   - nincs szünet
   - nincs függöny vagy díszlet
   - nincs idő a próbákra → a súgó szerepe felértékelődik
   - csak férfiak játszanak
   - 2 és 5 óra között vannak az előadások

b. Shakespeare dramaturgiája
   - ő az utolsó a drámatörténetben, aki egyszerre arisztokratikus és populáris is magas szinten
   - tragédiáinak világa kitágul, az egész univerzumra tart igényt
   - jellemző:
          - emberi élet aspektusainak ábrázolása
          - árnyaltérzelmek
          - filozófiai gondolatok
          - egyre életszerűbb, szabad nyelvezet
          - folyékony verselés ( váratlan szünetek; változó hosszúságú mondatok; váratlan témacsere)
   - a színpad felépítése alkalmas a szimultán jelenetekre
   - díszlet híján nagyon pontos információk kellenek a szövegbe
   - mivel nincs szünet, a halottak kivitelét be kell építeni a cselekménybe


III. Shakespeare PÁLYÁJA

   - 1592-ben már sikeres fővárosi színész és drámaíró
   - kezdetben régi darabokat dolgoz fel
a. első szakasz
   - kb. 22 mű
   - királydrámák (kivéve: VIII. Henrik), vígjátékok, regényes színművek

1609, Szonettek

b. második szakasz
   - elkomoruló világszemlélet jellemzi
   - Julius Caesar, Hamlet, Othello, Lear király...

c. pálya vége
   - új drámatípus megalkotásán dolgozik
   - Téli rege, A vihar
 

IV. Rómeó és Júlia

    - 1584-ben írta, Arthur Brooke elbeszélő költeménye alapján
    - angol reneszánsz első drámája, ahol középpontban a szerelem áll
    - konfliktus: átmeneti kor erkölcsi ütköznek - mértékek és értékek viszonylagossá válnak
    - szerkezet:
            - expozíció: R el akarja felejteni Rózát
            - bonyodalom : R és J találkozása
            - kibontakozás : esküvő; viszály fellángolása
            - tetőpont : R megöli Thybaltot
            - megoldás : a fiatalok halála; megbékélés
   - Montague-k (R, szülei, Lőrinc, Mercutio) ←→ Capuletek (J, szülei, dajka, Thybalt, Paris)
   - nem korosztályok, hanem értékek között húzódik a törésvonal!!!
   - legnagyobb fejlődésen J megy át
   - a nyelvezet mindig tükrözi a szereplők érettségi fokát
   - tévedések, félreértések szövik át a drámát
                 pl.: J R-t siratja, de azt hiszik, Thybaltot
                      J asszony, de férjhez akarják adni
                      J halálra készül, míg a család esküvőre
                      J él, de halottnak hiszik stb.