B tétel – Globális környezetszennyezés

GLOBÁLIS KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

ÓZONRÉTEG - ÓZONLYUK

Ózonréteg
- sztratoszférában található (itt 6x gyakoribb, mint a tengerszinten)
- az UV-sugárzás energiájának hatására keletkezett - az őslégkörben még nem
   volt O2 (O→ O3)
- instabil, könnyen lebomlik
- közvetlenül irritálja a nyálkahártyát, légúti megbetegedéseket okozhat,
   roncsolja a klorofillt
- szerepe a nap káros UV-sugarainak elnyelése: UVC teljes mennyiségét
UVB és UVA kisebb hányadát
- vastagsága évszakos és földrajzi szélesség szerinti változást mutat:
- trópusok feletti sztratoszférában a legmagasabb,
- sarkvidékeken a legalacsonyabb az ózonkoncentráció
- nyáron a legmagasabb, télen pedig a legalacsonyabb a
  koncentráció

Ózonlyuk
- ahol a Föld felületét nem borítja ózonréteg (kb. 4,6%)
- az ózon reakcióba lép (pl. klórral, fluorral, brómmal) → bomlik
- télen és a sarkvidékeken gyakoribb       →1970-es évektől az Antarktisz
→ 1990-es évektől az Északi-sark fölött
     jelenik meg időszakosan
- élettani hatásai:
       - fehérje- és DNS-roncsoló hatás,
       - az erős ultraibolya B (UVB) sugárzás gyengíti az
          immunrendszert, csökkenti a fertőző – a gombás –
          betegségekkel szembeni természetes védekezőképességet,
       - bőrrákot okoz,
       - növeli a szürkehályog kockázatát,
       - károsítja a tengerek planktonjait, veszélyezteti a tengeri
         táplálékláncokat, közvetve gyorsítja a globális felmelegedést,
       - egyes halfajok ivadékai elpusztulhatnak a hatására,
       - a haszonnövényekben genetikai mutációkat okozhat, melyek
          hatnak a terméshozamra is.

- az ózonréteg védelmében:
- Svédország 1978. január 23-án betiltotta az ózonréteget
   károsító aeroszolspray-k használatát,
- 1987 - Montreali egyezmény: az aláírók csökkentik az
   ózonréteget romboló kémiai anyagok kibocsátását → több
   módosítás

AZ ÜVEGHÁZHATÁS

KIALAKULÁSA
- a légkör hőmegtartó tulajdonsága (hatása pozitív),
- a napenergia elektromágneses sugárzása → felmelegíti a talajt →
   hőkisugárzás → a légköri CO2 és egyéb üvegházgázok (pl. vízgőz,
   metán) a nap rövidhullámú sugarait átengedi, de a Földről visszaverődő
   hosszúhullámú hősugarakat elnyeli → így nem engedi távozni a hőt,
- az ember megjelenése előtt is létezett.

FOKOZÓDÁSA
- többlet CO2 és CH4 miatt:          - fosszilis tüzelőanyagok égetése,
- kipufogógázok,
- bányászat,
- szerves anyagok bomlása (pl. hulladék).

OKOK
- esőerdők égetéses irtása,
- közlekedés,
- iparosodás,
- közvetve az ózonkoncentráció csökkenése.

A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS HATÁSAI ÉS KEZELÉSE

- nő a Föld légkörének átlaghőmérséklete,
- rendkívüli időjárási események gyakoribbá válnak (aszály, áradás),
- a talaj felső rétege pusztul, elsivatagosodás,
- jégsapkák olvadása
→ édesvíz kerül az Atlanti-óceánba↓
     lassul vagy irányt vált a Golf-áramlat↓
     É-Európa téli középhőmérséklete csökken
→ emelkedik a tengerek vízszintje↓
     víz alá kerülő területek,
- gleccserek olvadása,
- a Csendes-óceáni El Nino jelenség ciklusa felgyorsul → szélsőséges időjárási
   jelenségeket okoz,
- sarkvidék élővilágának pusztulása,
- az óceánok felmelegedése és savasodása → korallok, ill. meszes vázú állatok
  pusztulása.

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK
1) NEMZETKÖZI SZINTEN
Kiotói Egyezmény, az ENSZ éghajlatváltozási
keretegyezményének jegyzőkönyve
- 1997-ben írták alá,
- 2005-ben lépett életbe,
- USA és Ausztrália kivételével minden jelentős állam
  aláírta (2007-ben Ausztrália is csatlakozott),
- Kína nem,
- 2008-2012-es időszakra átlagosan 5.2%-kal csökkentik az
  üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez
  képest,
- Mo. 6%-os csökkentést vállalt (kb. 30%-ot teljesített –
  nehézipar leépítése,
- emissziókereskedelmi záradék,
- az éghajlat stabilizálásához min. 60%-os csökkentésre lenne
  szükség,
- a folytatás a Koppenhágai Klímakonferencián 2009
  decemberében sikertelen.

ORSZÁGOK SZINTJÉN
- alternatív energiaforrások alkalmazása
a megújuló energiaforrások, a szénhidrogének (fosszilis energiahordozók) alternatívái, nem bocsátanak ki CO2-t (vagy csak keveset):
- napenergia,
- vízenergia,
- szélenergia,
- geotermikus energia,
- biomassza.

AZ EGYÉN SZINTJÉN
- energiatakarékosság: fűtési rendszerek korszerűsítése,
   spórolás az árammal, vízzel stb.,
- tömegközlekedés preferálása,
- szelektív hulladékgyűjtés.

A SAVAS ESŐK

-csapadék pH-ja:  szénsava tartalmú 5,6-5pH
         kénsava vagy salétromsav tartalmú 2,4 pH-ig
- erdőtüzek, növényi maradványok bomlása, vulkáni tevékenység, tüzelő-
    anyagok égetése, erőművek hatása → SO2 kerül a légkörbe
- hatása:
- levelekben: roncsolja a növényi szöveteket, károsítja a klorofillt
- megváltozik a talaj és a vizek kémhatása a savas irányba
- a levelekben barnás foltok keletkeznek → kevésbé ellenállóak a
   kórokozókkal szemben
- tűlevelű fák: a talajban élő és velük szimbiózisban elő, gyökérkapcsolt
   gombák pusztulása a savtól
- a vizekben pusztítja a planktonokat → veszélybe kerül a tápláléklánc
- károsítja az épületeket, főleg a mészkőből készülteket, vas rozsdásodása

A SZMOG

- lokális probléma
- a városiasodás (URBANIZÁCIÓ) következménye
- erősen szennyezett levegő és kedvezőtlen meteorológiai körülmények
   esetén jön létre
- forgalmas nagyvárosokban keletkezik: por, füst, kén-dioxid + pára
   keveredik
típusai:
- redukáló hatású (londoni típusú):
téli időszakban kora reggel alakul ki, a széntüzelés okozta gázok felhalmozódása miatt: SO2, CO2, por és korom keveredik
- oxidáló hatású (los angelesi típusú):
közlekedés által kibocsátott szennyező anyagok: NO-k és magas UV-sugárzás esetén, inkább nyaranta tapasztalható
hatása:
asztma, köhögés, nehézlégzés, könnyezés, nyálkahártya-irritáció

megoldás: szmogriadó-terv
1) egészségügyi határérték elérésekor nincs feladat
2) tájékoztatási határérték: autómentesség, fűtés csökkentése
3) riadó:    - max. 18 fokra fűthetők a belső terek (lakosság,
        közintézmények)
                - korlátozzák az üzemanyag-forgalmazást, közlekedést (páros
                   páratlan napok)
      - ipari üzemek működésének korlátozása