B tétel – Az életközösségek megváltozása

AZ ÉLETKÖZÖSSÉG MEGVÁLTOZÁSA: A TÓ FELTÖLTŐDÉSÉNEK
FOLYAMATA

AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK JELLEMZŐI

A) DEFINÍCIÓ: az életközösség (=társulás) egy adott helyen egy időben,
egymással kapcsolatban élő olyan növényi és állati populációk összessége, melyek
fennmaradásukhoz meghatározott környezeti feltételeket igényelnek, azaz hatnak
rájuk az élőhely fizikai és kémiai tulajdonságai is.

B) ELNEVEZÉS: általában legjellemzőbb növényfaja/fajai alapján

C) FAJÖSSZETÉTEL

-DIVERZITÁS (=sokféleség) : a fajok számától, azok egyedszámától, sőt, a fajok egymáshoz viszonyított arányától, vagy az élőlények között kialakuló táplálkozási kapcsolatok sokaságától is függ.

Minél nagyobb a diverzitás, annál nagyobb az életközösség stabilitása, annál kevésbé hatnak rombolóan a negatív környezeti változások.

D) SZERKEZET

- változhat, ha változnak az élőhely sajátosságai, (például a talaj minőségének, a levegőszennyező anyagok koncentrációjának, a csapadékviszonyoknak a változásaira).

a) mintázat: az élőlények vízszintes irányú elrendeződését jelenti, (például a az élőhely talajának eltérő tápanyag-, vagy víztartalma miatt)

b) szintezettség: mely az élőlények függőleges irányú elrendeződését jelenti, (az élőlények magasságkülönbsége és a fényért való versengés alakíthatja ki)

erdőtársulásokban:

- lombkoronaszint (akár több, például a hazai gyertyános tölgyeseinkben).

- cserjeszint

- mohaszint, ill. avarszint

- talajszint

- gyökérszint


E) TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATOK

autotróf (=termelő)

heterotróf:
- elsődleges fogyasztók (= növényevő állatok),
- másodlagos fogyasztók (=ragadozók),
- harmadlagos fogyasztók,
- csúcsragadozók
(nincs természetes ellensége),
- lebontók
(=szaprofiták).

F) TÍPUSAI (az emberi beavatkozástól függően)

természetes: - emberi beavatkozás nélküli
  - nagy fajgazdagság jellemzi
  - példa: láprét


félkultúr:        - még hatnak a természetes folyamatok
  - az emberi beavatkozás fenntart egy állapotot
  - példa: egy legelő beerdősülését megakadályozzák
    mezőgazdasági célok miatt

kultúr:            - mesterségesen hozza létre az ember
  - természetes ökológiai folyamatok nem működnek
     példa: szőlőültetvény

A TÁRSULÁSOK IDŐBELI VÁLTOZÁSAI

A) aszpektus: - periodikusan ismétlődő változás
   - ritmusa:
napi ( pl. a nappal és éjszaka aktív állatok)
az évszakonkénti változás (pl. a mérsékelt égövben)
nem változik a társulás diverzitása

B) szukcesszió: - az életközösség időbeli egyirányú megváltozása
      - megváltoztatja a társulás sokféleségét is
      - bekövetkezhet emberi beavatkozás nélkül (pl. üres élőhely
        benépesedik, oka vulkánkitörés, erdőtűz stb.)
      - ugyanazon az élőhelyen más-más társulás jelenik meg
      - oka a környezeti tényezők megváltozása
      - kiindulás:
pionír társulás
- alacsonyrendű termelő szervezetek, moszatok,
   baktériumok jellemzőek
- kicsi a diverzitása, élőlényei tág
  tűrőképességűek, gyorsan szaporodnak, gyors
  fejlődésűek, bár rövid élettartamúak
- megjelenésük és gyors elterjedésük növeli az
   élőhely szervesanyag-tartalmát, ami egy idő
   után kedvezővé válik a társulás élőlényei
   számára
- helyettük fejlettebb fajok is kialakulnak ↓
  növelik a fajgazdagságot, a biomassza
  mennyiségét ↓
  nő a táplálkozási és egyéb kapcsolatrendszer
  sokrétűsége ↓
  nő a stabilitás ↓
  - zárótársulás
  - hosszabb élettartamú, lassabb fejlődésű, de
    stabilabb méretű populációk
  - alkotó évelők lágyszárúak, cserjék, fák,
    nagyobb testű emlősök
  - legtöbb szint, legbonyolultabb mintázat


AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSA A TÁRSULÁSOK VÁLTOZÁSAIRA: AZ EUTROFIZÁCIÓ

- ember hatása a diverzitásra:
1) az élőhelyek átalakítása, mocsarak lecsapolása, legelők feltöltése az erdőirtás → fajok kipusztulása
2) tájidegen fajok behurcolása kiszoríthatja a természetes élővilágot (pl. az É-Amerikából behurcolt és agresszíven terjedő parlagfű, selymkóró)
3) növényvédő szerek, rovarirtók használata → felhalmozódnak a táplálékláncban
4) szintetikus mosószerek vizekbe kerülése → beborítják a vízfelszínt → meggátolják a gázcserét, foszfáttartalmuk elősegíti az eutrofizációt
5) műtrágyázás → kimosódó tápanyag mennyisége nő →bejut a természetes vizekbe, tavakba, folyótorkolatokba, tengerek partmenti zónájába → eutrofizáció (=vizek szerves anyagban való feldúsulása)

- az eutrofizáció menete:
1) nitritekben, nitrátokban, foszfátokban való feldúsulás
2) vízben élő algák elszaporodása a felszínen (=vízvirá gzás)
3) kevesebb fény jut az alsóbb rétegekbe → növények növekedése lelassul → csökken a diverzitás
4) a lebontáshoz több oxigén kell → nehezíti a mélyben élő állatok lélegzését
5) elszaporodhatnak toxint termelő növényi planktonok → további fajpusztulás
6) új fajok megjelenése → régi fajok kiszorítása

A TÓ FELTÖLTŐDÉSÉNEK FOLYAMATA

1) a vízi életközösség (=pionír társulás)
planktonok, nyílt vizekben lebegő hínártársulás (felszínen úszó, vagy alámerült fajok: kis békalencse, rucaöröm, kolokán, békatutaj

2) gyökerező hínár
pl. fehér tündérrózsa, hínáros békaszőlő süllőhínár, békaliliom

3) nádas
1-2 méteres sekély vízben gyökerező, fotoszintetizáló leveleivel a víz fölé magasodó növények
pl. nád, tavi káka, gyékény

4) magassásos (=sásos-zsombékos)
időszakosan vízzel borított területeken
pl. parti sás, posványsás

5a) láprétek
pangóvizes területeken (=lefolyástalan)
az elpusztuló növényzet → vízzel borított, oxigénhiányos területeken tőzeg (tőzegmohák)
pl. nedves gyapjúsás, szittyó, lápi nyúlfarkfű
kiszáradó lápréten: kékperje, buglyos szegfű, csermelyaszat

6a) lápi füzes → láperdő (=záró/klimax társulás)
pl. hamvas fűz, enyves éger

5b) mocsárrét
friss vízellátású, üde talajú területen
csak időszakosan borítja víz, nyárra kiszárad
talajában nincs tőzegképződés
pl. réti csenkesz, ecsetpázsit, réti boglárka

6b) bokorfüzes fűz-nyár ligeterdő (klimax társulás)