Honfoglalás

HONFOGLALÁS


    A honfoglalás fogalma és jelentősége

       A magyar nép – törzsszövetség

       Elfoglalta a Kárpát-medencét

       Végleges letelepedés – vándorlás vége

       Eurázsiai sztyeppe vége

       895-900-ig tartott

       Katonai akció – területszerzés és annak megtartása

       Jelentősége: ma is a magyarok szállásterülete – állama itt található


    A Kárpát-medence a honfoglalás előtt

       Nincs hatalmi központ a medencében a terület a környező népek határvidéke, végvidéke

       Dunántúl – frank (bajor), szláv népesség

       Északon a morvák – Szvatopluk

       Alföld – avarok maradékai

       Délen, Erdélyben – Bolgár Birodalom végvárai

       Kedvező a katonai helyzet a terület  elfoglalására

       A magyarok tudták ezt


    Az etelközi magyarság

       Őseink nomád állattenyésztő, vándorló, a téli szálláson földművelő életformát folytattak

       Etelköz: Kárpátok és a Dnyeper közti őshaza

      Önálló törzsszövetség – 7 + 3 azaz 10 törzs

      Vérszerződés mondája

      Fejedelme Álmos majd Árpád kündü, azaz a szakrális fejedelem

      Másik fejedelme Kurszán gyula címmel a tényleges katonai vezető

      Kettős fejedelemség

       Zsákmányszerző hadjáratok – segédhaderő a morvák és frankok oldalán

       Jól kiismerték a meghódítandó területet


    A honfoglalás eseményei

       Háború a bizánci szövetségesek mellett a bolgár – besenyő szövetség ellen

       Fősereg Duna mellett harcol

       Besenyő támadás érte Etelközt

       A nép a Kárpátok hágóin átkelt Erdélybe

      Álmos szakrális feláldozása

       Áthúzódnak az alföldre 900-ban Dunántúl

       Háború a bajorokkal és a morvákkal 902 morvák szétverése

       904 Kurszánt a bajorok megölték

      Árpád lett az egyedüli vezér  907 bajorok leverése Pozsonynál


    Társadalom a 10. században

       Fejedelem

       Törzsfők, nemzetségfők – urak

       Szabad harcosok

       Szabad köznép kézművesek, pásztorok, földművesek

       rabszolgák


    Életforma a honfoglalás után - kalandozások kora

       Kalandozások kora  900-970

       Hadjáratok Ny- és D-Európa ellen

       Célja: a zsákmányszerzés, felderítés, megfélemlítés

       Kezdetben sikerek – nomád harcmodor, belső széthúzás miatt

       Kiismerték, egyesülnek a nyugati erők – kudarcok: 933 Merseburg, 955 Augsburg (Lél, Bulcsú halála) 970 Bizánc felé is véget ért a kalandozás


    A kalandozások következményei

       Zsákmány növelte a vagyoni különbségeket

      Az urak és a köznép között

       Megszűnt a zsákmány – életforma váltásra volt szükség – földművelés

       Fenyegető Nyugat és Bizánc – megsemmisülés veszélye is

       Válaszút – kereszténység vagy pusztulás

       Géza felismerte – és követeket küldött Ottó császárhoz, békét kér és hittérítőket