Janus Pannonius; a reneszánsz kultúra Magyarországon

JANUS PANNONIUS A KORÁN ÉRKEZETT; A RENESZÁNSZ KULTÚRA MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSAI


I. A reneszánsz MAGYARORSZÁGON a XV. század első felében

   - Itália után először itt jelenik meg → Vitéz János, Mátyás király, Aragóniai Beatrix
   - központjai: Buda, Visegrád
   - udvari humanista tudósok: Bonfini (történetíró), Galeotto Marzio (költő)
   - világhírű gyűjtemény: Bibliotheca Corviniana
   - sok magyar diák tanul külföldön: Ferrara, Padova, Bologna, Krakkó, Bécs
   - Mátyás halála után főúri, főpapi központok alakulnak


II. A reneszánsz MAGYARORSZÁGON a XVI. században

   - meghatározó a török elleni harc (1526; 1541) → a kultúra új kp.-jai alakulnak
   - jellemző: északi humanizmus (vallásosabb, mint az itáliai)
   - gyorsan terjed a reformáció → bibliafordítások
                                                → nemzeti nyelv kiművelésének kezdete
   - irodalmi műfajok a vallásgyakorlás szolgálatában + közösségiek
- prédikációk, levelek, vitadráma, állatmese (Pesti, Heltai), zsoltárfordítások (Szenci Molnár Albert)


III. JANUS PANNONIUS élete (1434-1472)
Pannoniae decus = 'Pannónia ékessége'

   - Csezmice, horvát anyanyelv
   - felvett név; latinul alkot
   - nagybátyja: Vitéz János, nagyváradi püspök
   - tanulmányok: Itália
   - rang: pécsi püspök
   - kegyvesztettség, menekülés, halál: Medvevár


IV. JANUS PANNONIUS irodalomtörténeti helye, rangja

   - a humanista hagyomány Orpheuszhoz hasonlítja
   - Petőfi előtt az egyetlen, akit Európa ismer, elismer
   - pajzán epigrammáinak kétnyelvű kiadása négyszer jelent meg Olo.-ban
   - humanista volt
   - teljes életmű kutatása csak az 1930-as években

Pályája:
   - nagyon tehetséges → a humanista minták felett egyéni arculattal bír
   - korszakai:
            - itáliai korszak
                     - Guarino iskolájában
                     - gyakori céltáblája a gúnyolódásoknak
                     - ő az altramontano = 'hegyentúli'
                     - magáévá teszi a görög hagyományt is
                     - jell. műfajok: epigrammák, dicsőítő énekek
                     - jell. hangnem: csipkelődő, erotikus
           - magyarországi korszak
                     - szellemi hontalanság
                     - visszavágyódás Itáliába
                     - alkotói öntudatosság
                     - jell. műfajok: elégiák, epigrammák


V. Egy dunántúli mandulafáról
http://www.youtube.com/watch?v=SkE3fjozLUc

   - a magyarországi korszakból származó elégico-epigramma
   - 4 disztichonból áll
   - szokatlan természeti jelenség + személyes reflexió összekapcsolása
                                              ↓
        elszigeteltség tapasztalatának szimbóluma
   - a "fa" archetípus (istenek, istennők, emberi sorsok szimbóluma)
                             - 1-4. sor: görög mitológiából vett képek
                            - 5-8. sor: mandulafa = személyes sors
   - alap: mediterrán bőség ←→ hűvös Pannónia
   - mandulafa = merész, szép, egyedi DE! veszélyeztetett (megfagyás, halál)
   - eleinte: kijelentő mondatok ←→ később: felkiáltások
   -lezárás: együttérzés a fácskával