Szent István király államalapító munkája 997 - 1038

AZ ÁLLAMALAPÍTÁS ELŐZMÉNYEI


    Az államalapítás előzményei

   1. Vereség Augsburgnál 955-ben – kalandozások vége – erős ellenséges német birodalom a szomszédban

       2. Géza fejedelem István apja felismerte a veszélyt és békét kért, hittérítők megjelenése

      István megkeresztelése, eljegyzése Gizellával

       3. Koppány elleni harc – István saját rokona ellenében is megvédi az új hitet

       4. Ezért koronát kap II. Szilveszter pápától és elismerik keresztény uralkodónak 1000-ben

      Pápa a császár helyett – nincs német függés


    Az államalapítás kezdetei

       I.(Szent) István (997-1038) folyamatosan harcol a független törzsfőkkel (Gyula, Ajtony)

      Megszerzi az ország egész területét

       Elsődleges feladata a magyar egyházszervezet létrehozása

       Elengedhetetlen a feudális állam kialakítása miatt

       A keresztény Európához kötődés biztosítéka

       Ami egyben hatalmának biztosítéka


A magyar egyházszervezet kiépítése
 
      •      
1. Esztergomi érsek – első számú vezetője

      Később a kalocsai érsekség létrehozása

       2. Püspökségek – 8 (+ 2 a század végéig)

       3. Templom tíz falunként

       4. Bencés kolostorok – Pannonhalma központtal

       Hatalmas földadományokkal biztosítja gazdasági alapjukat

       Tized bevezetése – adó az egyháznak

       Törvénykönyvek – biztosítják az egyház jogait, a keresztény előírások betartását


    A magyar államigazgatás kiépülése

       Királyi területi közigazgatás megteremtése

       Vármegye – Vár és hozzá tartozó terület

       Egész országot lefedte – folyamatosan épült ki

       Vármegye vezetője az ispán

      A király nevezte ki – akaratának végrehajtója

      Bíráskodott

      Beszedte a királyi jövedelmeket

      Vezette a megye haderejét (várjobbágyok)

       A vármegyerendszer vezetője az udvarban a királyi udvar bírája – a nádorispán

      A király utáni első világi méltóság


    A 11. századi társadalom

       Király

      Társadalom élén áll

      Hatalmának alapja az óriási földbirtokok (földek 2/3-a)

       Királyi tanács – egyházi és világi előkelők

       Egyházfők – kezdetben idegenek

       Világi nagybirtokos réteg

      Régi törzsi vezetők és idegen lovagok egyaránt

       Középréteg – a vitézek – van saját birtokuk

      Céljuk a lesüllyedés elkerülése – földjük elvesztése

       Szolgák - uruk korlátlan rendelkezett felettük

      A birtokosnak dolgozik, később terményhányad fejében földet kap


    Szent István külpolitikája és értékelése

       Békességre törekedett szomszédjaival

       Német felesége Gizella – jó kapcsolat a Német-Római Birodalommal

       1030-ban német támadást visszaverte

       Besenyők befogadása és letelepítése