A magyar társadalom a dualizmus korában

    A MAGYAR TÁRSADALOM A DUALIZMUS KORÁBAN


    A társadalmi változások alapja

   Társadalom: Egy ország lakóinak összessége, mely tagolható vagyoni, vagy jogi különbségek alapján.

       A társadalom változik –

       alapja a gazdasági változások

       vagy jogok egyenlősége / egyenlőtlensége

       1848: jogegyenlőség (pl. jobbágyság vége)

   1867- től ipari fejlődés – új társadalmi csoprtok jelennek meg – erősödnek meg – vállalkozó polgárság, munkásság

       Régi társadalmi csoportok alakulnak át:

       Jobbágy  helyett      szabad paraszt

                                     tulajdonosa a földnek

                                     árutermelés - gazdagodás

      •   Földesúr helyett     árutermelő földbirtokos

                                        tőkés gazdaságot vezet


    A régi nemesség helyzete

       Nagybirtokos arisztokrácia

      2000 család, 1000 hold feletti birtok – hatalmas vagyon

      Kapitalista nagyüzemek

      Tőkebefekteés az iparba, kereskedelembe

      Állami vezető poziciók – összeköttetések

      Zárt elkülönült világ – minta az elit többi tagja számára

       Középbirtokosok – 200-1000 hold

      sikeres gazdálkodó korszerű tőkés üzemmel

       Dzsentri – tőkehiány miatt lecsúszott

      Életmódját megtartotta, úri külsőségek – vagyon nélkül

      Állami hivatalok, összeköttetések, polgári házasságok

      Gúnyolták, és igyekeztek követni szokásait


    A polgárság

       Nagypolgárság

      Idegen származású nagyiparos, nagykereskedő, bankár réteg - Zsidók, németek

      Politikába nem vett részt - zárt

      Gazdasági kapcsolat az arisztokráciával – érdekérvényesítés.

      Arisztokrácia életformáját követik – bárói címek

       Úri középosztály – magyar középréteg

      Dzsentri, értelmiség, felkapaszkodott polgár

      Úri viselkedés formáit ismerte

       Kispolgárság

      Kisipar, önálló műhely – kistulajdon, önfenntartó vállalkozás

      Jól fizetett szakmunkások

      Állami alkalmazottak: vasutas, csendőr, postás, kishiv.


    Munkások

       Új csoport – gyári munkások – bérbe adja a munkaerejét

       Számuk gyorsan nőtt – ipari forradalom

       Ország lakosságának  5%-a

       Szakmunkás – Ausztriából – kispolgári szint

      Szakszervezeti vezetők

       Szakképzetlen szint – alacsony bérek –nyomor

      Női munkás a textilipar gyengesége miatt kevés

Budapest, bányavidékek, Győr – ipari centrumok


    A parasztság

       Jobbágyfelszabadítás. – telekhez jutott – vállalkozhat

       Jelentős vagyoni különbségek.  A lakosság döntő tömege – önkizsákmányolás 

        földéhség – nagybirtok nem engedi - korlát

       Gazdagparaszt 50-200 hold

      Vállalkozó, bérmunka alkalmazása, falu irányítója

       Középparaszt 11-40 hold – maga művelte földjét

       Szegényparaszt – törpebirtok, bérmunka

       Agrárproletárok – földnélküli, kubikos, napszámosok, uradalmi cselédek – teljes alárendeltség

      Szervezkedések – harc a földért