A középkori város

A KÖZÉPKORI VÁROS


A kora középkor Nyugat-Európában

       Ókor vége – népvándorlás a városi civilizáció pusztulása

       A fejlődés a mezőgazdaságban kezdődött a pusztító magyar, viking, arab rablótámadások lecsengése után

       XI.-XII. századra az új művelési módok:  két-, és háromnyomásos gazdálkodás

      Szügyhám, nehézeke, borona

       Növekvő terméshozamok (2-3 szoros)

       Növekvő népességszám Európában

      300 év alatt megduplázódott


    A középkori város kialakulása

       Növekvő gazdaság és népesség

       Termékfelesleg – áru jelenik meg

       Pénzforgalom jelentősebbé válik

       Egyes települések az árucsere (vásárok), és kézműves termelés helyszínei lettek

       Kereskedők telephelyei

       Királyi székhely, egyházi központ, jó földrajzi adottság

       Külön jogokat vívtak ki maguknak a többi településhez képest   –  VÁROSok lettek (kommuna mozgalom)


     A kiváltságos jogi helyzet

       A város külön jogait a kiváltságlevél (privilégium) garantálta – összefoglalva: önkormányzat

      A király adta ki és örök időre szólt

       Főbb kiváltságok

      Önigazgatás

      Szabad bíróválasztás – bíráskodás

      Saját adószedés (egyösszegű adó a királynak)

      Szabad plébános választás

      Árumegállító jog

      Pallosjog

      Fallal vehette körül magát


     A városok társadalma

       A polgár – szabad ember, szabadon rendelkezhetett tulajdonával

      Szabadsága a városhoz tartozásból fakad

       A társadalom rétegei

       Patríciusok   (távolsági kereskedők)

                                            Polgármester vagy bíró

                                          Szenátus – önkormányzat

       Iparosok – céhekbe tömörültek

       Plebs – polgárjog nélküli, alkalmi munkások


    A céh

       Szakmánkénti érdekvédelmi szervezet

       Tagjai az egy szakmához tartozó mesterek

       Szabályozták a piacot

       Korlátozták az iparűzők számát

       Kizárták a piaci versenyt

       A céhen kívüli mestereket (kontárokat) üldözték

       Céh feladata a városban

      Falak őrzése, adók kirovása, tisztségek betöltése, bíráskodás


     A középkori város képe

       Fal, rajta városkapuk – kereskedelmi utak

       Zsúfolt, többszintes házak, sikátorok

      A helyhiány miatt

       Főtér – vásárhely, székesegyház, városi tanács épülete, kivégzések helye, körben a patríciusok házai

       Közegészségi viszonyok – nincs csatorna , szenny az utcán –gyakori járványok


     Kereskedelmi utak a középkorban

       Kezdetleges utak, és közlekedési eszközök

       Két fő útvonal:

       1. Levantei kereskedelem

      Velence, Genova              -      Közel-Kelet - India - Kína

      Arany, fegyver,  textil       -    fűszer, luxuscikk

       2. Hanza kereskedelem

      Balti- és Északi-tengeren Nyugat és Észak közt

      Flandria, É-német kikötők,      -     orosz, svéd vidék

      Iparcikk, bor,keleti cikkek  - hering,viasz, gabona

       3. Összekötő szárazföldi út a két régió közt

       Champagne vásárvárosai