Károly Róbert gazdasági reformjai

KÁROLY RÓBERT GAZDASÁGI REFORMJAI


A gazdasági reformok előzményei

       Trónharcok eredménye:  Anjou-ház  Károly  Róbert 1301-1342

       Kiskirályok, bárók elleni harcok során szerzi meg az országot

       Árpádok gyengesége – a bárók megerősödése miatt volt

       Király célja: bevételek – erős királyi hatalom kiépítése


Az új királyi hatalom alapjai

       Királyi birtokok és várak visszavétele

       Az új bárók felemelése irányították a királyi birtokokat

      Csak tisztségük révén birtokolták (honor birtok)

      Kegyvesztéssel a jövedelmük is elveszett

       Pápai jövedelmek harmadát lefoglalta

       Haderő: bárói, vármegyei bandériumok és a kun könnyűlovasok

       Támadóhadjáratért fizetnie kellett a nemeseknek – királyi bevételeket növelni kell


Királyi bevételek

       A királyi birtokok jövedelmei

       Regálék: királyi felségjogon szerzett jövedelem, mely csak a királyt illeti meg

       A sómonopólium

       Gazdasági reformok az alábbi regálékat érintették

       1. Nemesfémbányászat fejlesztése

       2. Királyi pénzverési monopólium

       3. Kapuadó

       4. Harmincadvám


Károly Róbert gazdasági reformjai I.

        Regálék: királyi felségjogon szerzett jövedelem, mely csak a királyt illeti meg

       1. Nemesfémbányászat fejlesztése

      Magyarország gazdag aranyban- ezüstben

      Bányabér (urbura) bányászok fizették a királynak

       harmadát átengedte a földek tulajdonosainak –érdekelté tette őket új bányanyitásban - ösztönző

      külföldi bányászokat (német) és pénzverő mestereket (Firenze) hívott be Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya

       2. Királyi pénzverési monopólium

      Kötelező nyersfém beszolgáltatás – cserébe vert pénzt kaptak kevesebb nemesfémtartalommal (45-50%)

      Pénzverő kamarákat gazdag polgároknak adta bérbe

      Értékálló aranyforintot és ezüstdénárt veretett

       Kapuadó bevezetése

      Jó pénz előnyösebb a gazdaságnak ezért,

      A pénzrontás és az évenkénti beváltás megszűnt, a kieső bevétel miatt volt rá szükség

      Jobbágyportánként kellett fizetni évenként 18 dénár volt

       4. Harmincadvám korábbi nyolcvanadvám helyett

      A fellendülő kereskedelem megvámoltatása – mivel a bejövő árukért cserébe az arany kiáramlott az országból

       5. Bécset elkerülő új kereskedelmi út nyitása – megállapodás a cseh királlyal

      Bécs árumegállító joga sértette mindkét ország gazdasági érdekét


Károly Róbert gazdasági reformjai II.

       Regálék: királyi felségjogon szerzett jövedelem, mely csak a királyt illeti meg

       1. Nemesfémbányászat fejlesztése

      Magyarország gazdag aranyban- ezüstben

      Bányabér (urbura) bányászok fizették a királynak

       harmadát átengedte a földek tulajdonosainak –érdekelté tette őket új bányanyitásban - ösztönző

      külföldi bányászokat (német) és pénzverő mestereket (Firenze) hívott be Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya

       2. Királyi pénzverési monopólium

      Kötelező nyersfém beszolgáltatás – cserébe vert pénzt kaptak kevesebb nemesfémtartalommal (45-50%)

      Pénzverő kamarákat gazdag polgároknak adta bérbe

      Értékálló aranyforintot és ezüstdénárt veretett

       Kapuadó bevezetése

      Jó pénz előnyösebb a gazdaságnak ezért,

      A pénzrontás és az évenkénti beváltás megszűnt, a kieső bevétel miatt volt rá szükség

      Jobbágyportánként kellett fizetni évenként 18 dénár volt

       4. Harmincadvám korábbi nyolcvanadvám helyett

      A fellendülő kereskedelem megvámoltatása – mivel a bejövő árukért cserébe az arany kiáramlott az országból

       5. Bécset elkerülő új kereskedelmi út nyitása – megállapodás a cseh királlyal

      Bécs árumegállító joga sértette mindkét ország gazdasági érdekét