A kiegyezés tartalma

A kiegyezés tartalma

       Új államalakulat: Osztrák-Magyar Monarchia

       Két országból áll két központú (dualista): Ausztria – Magyarország, két főváros: Bécs, Buda-Pest

       Egyenrangú felek – alkotmányos királyság

       Közös uralkodó: I Ferenc József osztrák császár és magyar király

      Kormány kinevezés, hadsereg irány, törvény szentesítése

       Közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy

       Magyarországon a belső ügyeket az önálló kormány intézi – országgyűlésnek felel

       Országgyűlés hozza a törvényeket

      Delegáció (50 fő) ellenőrzi a közös minisztériumokat

       Magyar lett a hivatalos nyelv (ismét)

Melyik nem közös államügy a kiegyezés után?

külügy

hadügy

magyar pénzügy

birodalmi pénzügy

Mi a kiegyezés után létrejött állam neve?

Habsburg Birodalom

Ausztriai Császárság

Austro-Hungária

Osztrák-Magyar Monarchia

Mi nem uralkodói jog a kiegyezés után?

hadsereg vezetése

törvényhozás

kormány kinevezése

törvény szentesítése

Mi lett a kiegyezés után Magyarország államformája?

abszolút monarchia

alkotmányos monarchia

köztársaság

rendi monarchia

Mit jelent: dualista állam?

kétközpontú

soközpontú

egyközpontú

központ nélküli