Károly Róbert gazdasági reformjai I.
Károly Róbert gazdasági reformjai I.
• Regálék: királyi felségjogon szerzett jövedelem, mely csak a királyt illeti meg
•
1. Nemesfémbányászat fejlesztése
–
Magyarország gazdag aranyban- ezüstben
–
Bányabér (urbura) bányászok fizették a királynak
–
harmadát
átengedte a földek tulajdonosainak –érdekelté tette őket új bányanyitásban -
ösztönző
–
külföldi bányászokat (német) és pénzverő
mestereket (Firenze) hívott be Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya
•
2. Királyi pénzverési monopólium
–
Kötelező nyersfém beszolgáltatás – cserébe vert
pénzt kaptak kevesebb nemesfémtartalommal (45-50%)
–
Pénzverő kamarákat gazdag polgároknak adta bérbe
–
Értékálló aranyforintot és ezüstdénárt veretett
•
Kapuadó bevezetése
–
Jó pénz előnyösebb a gazdaságnak ezért,
–
A pénzrontás és az évenkénti beváltás megszűnt,
a kieső bevétel miatt volt rá szükség
–
Jobbágyportánként kellett fizetni évenként 18
dénár volt
•
4. Harmincadvám korábbi nyolcvanadvám helyett
–
A fellendülő kereskedelem megvámoltatása – mivel
a bejövő árukért cserébe az arany kiáramlott az országból
•
5. Bécset elkerülő új kereskedelmi út nyitása –
megállapodás a cseh királlyal
–
Bécs árumegállító joga sértette mindkét ország
gazdasági érdekét