Károly Róbert gazdasági reformjai I.

Károly Róbert gazdasági reformjai I.

        Regálék: királyi felségjogon szerzett jövedelem, mely csak a királyt illeti meg

       1. Nemesfémbányászat fejlesztése

      Magyarország gazdag aranyban- ezüstben

      Bányabér (urbura) bányászok fizették a királynak

       harmadát átengedte a földek tulajdonosainak –érdekelté tette őket új bányanyitásban - ösztönző

      külföldi bányászokat (német) és pénzverő mestereket (Firenze) hívott be Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya

       2. Királyi pénzverési monopólium

      Kötelező nyersfém beszolgáltatás – cserébe vert pénzt kaptak kevesebb nemesfémtartalommal (45-50%)

      Pénzverő kamarákat gazdag polgároknak adta bérbe

      Értékálló aranyforintot és ezüstdénárt veretett

       Kapuadó bevezetése

      Jó pénz előnyösebb a gazdaságnak ezért,

      A pénzrontás és az évenkénti beváltás megszűnt, a kieső bevétel miatt volt rá szükség

      Jobbágyportánként kellett fizetni évenként 18 dénár volt

       4. Harmincadvám korábbi nyolcvanadvám helyett

      A fellendülő kereskedelem megvámoltatása – mivel a bejövő árukért cserébe az arany kiáramlott az országból

       5. Bécset elkerülő új kereskedelmi út nyitása – megállapodás a cseh királlyal

      Bécs árumegállító joga sértette mindkét ország gazdasági érdekét

Mi az urbura?

a királynak fizetett bányabér

a föld tulajdonosának fizetett bányabér

a bányavárosoknak fizetett jutalék

bányaváros latinul

Melyik bányaváros nem Károly Róbert idejében fejlődött jelentősen?

Selmecbánya

Körmöcbánya

Tatabánya

Besztercebánya

Hogyan ösztönözte a Károly Róbert a bányanyitást?

fizetett az új bányák után a bányásznak

átengedte a bányabér harmadát a bányásznak

átengedte a bányabér harmadát a föld tulajdonosának

kifizette a bányász helyett a bányabért

Melyik város volt a pénzverés központja?

Buda

Visegrád

Besztercebánya

Körmöcbánya