Károly Róbert gazdasági reformjai I.

 •       Regálék: királyi felségjogon szerzett jövedelem, mely csak a királyt illeti meg

•       1. Nemesfémbányászat fejlesztése

–      Magyarország gazdag aranyban- ezüstben

–      Bányabér (urbura) bányászok fizették a királynak

–       harmadát átengedte a földek tulajdonosainak –érdekelté tette őket új bányanyitásban - ösztönző

–      külföldi bányászokat (német) és pénzverő mestereket (Firenze) hívott be Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya

•       2. Királyi pénzverési monopólium

–      Kötelező nyersfém beszolgáltatás – cserébe vert pénzt kaptak kevesebb nemesfémtartalommal (45-50%)

–      Pénzverő kamarákat gazdag polgároknak adta bérbe

–      Értékálló aranyforintot és ezüstdénárt veretett

•       Kapuadó bevezetése

–      Jó pénz előnyösebb a gazdaságnak ezért,

–      A pénzrontás és az évenkénti beváltás megszűnt, a kieső bevétel miatt volt rá szükség

–      Jobbágyportánként kellett fizetni évenként 18 dénár volt

•       4. Harmincadvám korábbi nyolcvanadvám helyett

–      A fellendülő kereskedelem megvámoltatása – mivel a bejövő árukért cserébe az arany kiáramlott az országból

•       5. Bécset elkerülő új kereskedelmi út nyitása – megállapodás a cseh királlyal

–      Bécs árumegállító joga sértette mindkét ország gazdasági érdekét